Nyitott szemmel

P�ntek. D�lut�n. F�radtan �l�k kedvenc fotelemben, kedvenc szob�mban a kedvenc t�v�k�sz�l�kem el�tt. V�ltogatom a csatorn�kat: karikat�r�k, karikat�ra-ellenes t�ntet�sek, karikat�ra-ellenes t�ntet�s-�ldozatok. A val�s�g igazi karikat�r�ja ez. Hiszen semmi k�ts�g�nk ne legyen, gondosan cenz�r�zott h�rek ezek. A sok h�rombet�s h�rcsatorna, csak azt mutatja be, ami a Nyugat �rdeke. Mi pedig ezeket a felv�teleket k�z�lj�k le, n�ha megmosolyogtat� t�k�rford�t�ssal: „a mer�nyletben X amerikai �llampolg�r vesztette �let�t”. Nos, azt hiszem a magyar �rdekl�d�ket els�sorban a MAGYAR honfit�rsaik sorsa �rdekli.

Ez megy n�lunk „kicsiben”. De hogy m�k�dik ez vil�gm�retben?

Ki a terrorista �s ki a szabads�gharcos? Mi a f�ggetlen h�rforr�s �s mi nem az? Mi a provok�ci� �s mi a jogos reakci�?

Terrorista. Valljuk be, ezen sz� hallat�n fejkend�s, s�maszkos emberek jutnak esz�nkbe a tv-h�rad�kb�l. Honnan is? A telev�zi�kb�l. Azokb�l az org�numokb�l, amik magukat f�ggetleneknek �ll�tj�k be. De hogy lehet az, hogy ugyanazon h�rben a nyugati sajt� „terrorist�t” eml�t, a muszlim vil�g h�rcsatorn�ja „szabads�gharcost”? Nos, �gy, ahogyan a t�rt�nelemk�nyvekben a demokr�cia szerepel, mint legide�lisabb �llamforma (pedig lehet, hogy nem is az), a mi eset�nkben pedig annyira eltol�dtak az �rt�kek, hogy ami itt gonosztev� (terrorista), az „oda�t” szabads�gharcos. A nyugati vil�g �rt�krendj�t a nyugati h�rforr�sok, a nyugati szok�sok �s az ebb�l ered� „igazs�gtev� h�bor�k” hat�rozz�k meg. No, de ez nem az igazi m�rce! Mi van akkor, ha nem a nyugati politikai rendszerek a legjobbak, legide�lisabbak? A CNN, BBC �gy �ll�tja be az Al Dzsaz�r�t, mint terrorista telev�zi�. Visszat�rt�nk az eredeti probl�m�hoz! Mi a terrorista?

Az m�s k�rd�s, hogy az euro-atlanti hatalmaknak addig nem k�v�natos egy szervezet, p�rt, stb am�g nincs �rdeke benne. P�ldak�nt eml�tem itt az UCK-t, amelyet eleinte terrorista szervezetk�nt tartott sz�mon nemcsak Szerbia, hanem az amerikai diplom�cia is. Majd mikor sz�ks�g lett r�juk, egyb�l szalonk�pess� tett�k a k�zv�lem�ny sz�m�ra. A m�dia �s a korm�nyok sz�viv�i szavai m�r nem metsz� ellensz�lk�nt hatottak, hanem t�mogat� h�tsz�lk�nt. A Ramboullet-i konferenci�n ugyanis hivatalosan nem szerepeltek a Koszov�i Felszabad�t�si Hadsereg elk�pzel�sei, nem hivatalosan azonban biztosan. Ezt bizony�tja, hogy az UCK a hat�rozatokat mag�ra k�telez�nek tekintette. K�ts�g�nk ne legyen afel�l, hogy a Hamasszal egyb�l sz�ba �llna mindenki, ha az amerikai k�lpolitik�nak sz�ks�ge lenne r�. Hirtelenj�ben m�g azt is elfelejten�nk, hogyan v�lekedett r�la a nyugati �s az izraeli politika.

M�rpedig az �j palesztin vezet�ssel valahogyan meg kell majd b�k�lnie a nyugati politikai vezet�knek. Ugyanakkor abban is biztosak lehet�nk, hogy a Hamasz is m�rs�kelni fogja n�zeteit, de a v�gtelens�gig nem tudja. Ugyanis az, ami most v�delmet ny�jt neki – hivatalosan, n�pszavaz�s �tj�n v�lasztott�k meg – az a veszt�t okozhatja. Ugyanis a palesztinok egy radik�lis szervezetre adt�k a voksukat, ha ezt a mark�ns izrael- �s amerika elleness�g�ket elhagyj�k delegitim�l�dhatnak. Ezt �k is tudj�k.

A m�sik nagy felt�n�st (botr�nyt) kavart esem�ny a Mohamed-karikat�r�k megjelen�se �s az ez elleni t�ntet�sek okozt�k. �rdekes dolog, hogy a t�ntet�sek �s az ezzel j�r� rombol�s mennyivel t�bb publicit�st kapott, mint maguk a karikat�r�k, amelyek valljuk be v�rl�z�t�ak.

Csendben jegyzem meg, gondolatban elj�tszhatunk a gondolattal, mi lett volna, ha J�zust �br�zolj�k terrorist�nak. V�lem�nyem szerint nem lett volna ekkora t�ntet�s sorozat. De nem az�rt mert „norm�lisabbak” vagyunk, hanem az�rt mert Eur�pa m�r nem az a „kereszt�ny Eur�pa”, amely t�bb sz�z �vig harcolt a hit��rt. Az eur�pai, t�lont�l liber�lis korm�nyzatoknak nem b�ntan� a szem�t (a szem helyett a hit sz�t direkt nem haszn�ltam). Val�sz�n�leg hatalmas k�z�nnyel fogadn�k �s egy ejnye-bejny�vel elint�zn�k a dolgot. �s v�lem�nyem szerint ezen a ponton kell nyilv�nval�v� v�lnia mindenki sz�m�ra, hogy a muzulm�n vil�g er�sebb, mint a nyugati (amihez mi is odasorolhatjuk magunkat). Er�ss�ge szervezetts�g�ben rejlik, ami a k�z�s hiten alapul. Az Irakban �s m�s sz�mos orsz�gban zajl� siita-szunnita �sszecsap�sokt�l most tekints�nk el, hiszen ezek az ir�nyzatok k�z�tti harcok nem gyeng�tik az iszl�m orsz�gok erej�t. Ink�bb �bren tartj�k az er�szakot. Olyan fajta �bers�gben �lnek, amit Adolf Hitler szeretett volna el�rni: ”csak h�bor�ban tarthat� fenn az �r�k �bers�g �llapota”. A p�lda els� olvasatra durv�nak t�nhet, de igaz. A Nyugat �szrev�tlen�l �tsodr�dik a vesztes oldalra, ebben a m�r nem is annyira l�thatatlan h�bor�ban. Ezt egyed�l akkor ker�lheti el, ha v�gre b�kejobbot ny�jt az iszl�m vil�gnak. Azonban ez az �t csak akkor j�rhat�, ha az amerikai (�s a brit) korm�nyzat sikeresen szembesz�ll azokkal a lobbikkal, amelyeknek �rdeke a jelenlegi helyzet fenntart�sa.

Hiszen a hadiipari �ri�sc�gek �s az olajt�rsas�gok nagyszer�en profit�lnak a bizonytalans�gb�l.

A hadiipar, mert ameddig amerikai katona szolg�l a vil�g orsz�gainak jelent�s h�nyad�ban, addig mindig sz�ks�g lesz �j bakancsra, mell�nyre, sisakra, l�szerre. A hadianyagok b�s�g�vel kapcsolatban hadd hozzak egy p�ld�t!

Egyik kedves �s m�lyen tisztelt bar�tom alig p�r hete j�tt haza Afganiszt�nb�l. � mes�lte, hogy a kinti szab�lyzat szerint addig nem sz�llhat fel amerikai helikopter, am�g minden fegyvere nincs ellen�rizve. Nos, ennek a k�teless�gnek a kiel�g�t�se c�lj�b�l a helikopterek a felsz�ll�s ut�n m�g j�p�r k�rt �rtak le a rept�r felett ellen�rz�s c�lj�b�l. Ilyenkor a szolg�latot teljes�t� l�v�szek a fed�lzeti g�ppusk�t az �gnek ford�tva eresztettek el egy-k�t sorozatot. Ez a mutatv�ny k�l�n�sen �jszaka volt l�tv�nyos, mikor tiszt�n kivehet� volt, hogy a nyomjelz� l�ved�kek hogyan rep�lnek a c�lk�nt haszn�lt hegyoldalba. Nos, m�g a kelet-eur�pai katon�knak szinte minden t�lt�ny ut�n el kellett sz�molni, addig az amerikai katon�k egy �res heveder lead�sa ut�n kapt�k a k�vetkez�t.

Az olaj-t�ma pedig ler�gott csont: aki birtokolja a K�zel-Kelet olajmez�it, illetve nagy r�sz�t, vagy legal�bbis befoly�ssal van r�, az gyakorlatilag a kez�ben tartja az olaj �r�nak alakul�s�t.

�gy kik�sz�b�lhet� sz�m�ra egy, a 70-es �vekhez hasonl� olaj�r-robban�s �s az azzal j�r� gazdas�gi k�vetkezm�nyek, hiszen a tartal�kokkal � rendelkezik.

Mindenesetre George W. Bush m�rcius elejei K�zel-Keleti k�r�tja az enyh�l�s �s a k�zeled�s jele lehet. B�r az is igaz, hogy azokat az orsz�gokat nem �rintette, kik potenci�lis vesz�lyt jelentenek az amerikai (�s izraeli) �rdekszf�r�ra.

Itt kapcsol�dik be a t�rt�netbe Oroszorsz�g azzal, hogy gyakorlatilag felaj�nlotta laborat�riumait, technol�gi�j�t �s tapasztalatait Ir�nnak az ur�nd�s�t�ssal kapcsolatban. Annak az orsz�gnak, amely jelenleg a legnagyobb fenyeget�s az Egyes�lt �llamom sz�m�ra. Ez Putyin �jabb k�s�rlete arra, hogy megmutassa orsz�gnak-vil�gnak, hogy Oroszorsz�g m�g mindig akkor avatkozik bele a nemzetk�zi folyamatokba, amikor akar. Nos, annyiban mindenk�ppen igaza van, hogy ez a hatalmas orsz�g kimer�thetetlen �sv�nykincseivel gazdas�gilag vil�ghatalmi t�nyez�. De v�lem�nyem szerint katonai t�ren m�r nem. S�t! Az Amerikai Egyes�lt �llamok vil�ghatalmi s�ly�t is rohamosan cs�kkenti az ellene tudatosan �s esetleg szervez�d� f�ggetlen, f�leg k�z�p-keleti �llamok sz�vets�ge, f�ggetlen�l att�l, hogy ezen �llamok egy�ttm�k�d�se int�zm�nyes�tve van-e!